Claire Holt elvesztette kisbabáját

Tragédiájáról vallott a közösségi oldalon Claire Holt: a 29 éves színésznő másfél héttel ezelőtt elvetélt. Párja, Andrew Joblin decemberben kérte meg a kezét és nem sokkal utána teherbe is esett. Boldogan készültek a családalapításra, ám az egyik vizsgálat során kiderült, a kicsinek már nincs szívhangja. A színésznő műtétje előtt készített magáról egy képet, amit most, 10 nappal az eset után posztolt az Instagramra.

Azt írta a képhez, hogy soha életében nem volt még ennyire összetörve. Míg várt a műtétre, az internetes fórumokon olyan nők hozzászólásait olvasgatta, akik már vesztettek el gyermeket. Azt szerette volna, ha valaki közli vele, nem az ő hibájából történt a tragédia.

„10 nappal ezelőtt készítettem ezt a képet, miközben a műtétre vártam, miután az én édes kisbabámnak megállt a szívverése. Elküldtem a vőlegényemnek, hogy megmutassam neki, minden rendben. Nem volt. Még soha nem éreztem magam ennyire összetörve. Sokat vívódtam, hogy ilyen hamar megosszam-e, és még mindig meg vagyok rémülve, hogy nyilvánosságra hozok egy ilyen küzdelmet, de azért csinálom, mert fontos. A műtét után órákat töltöttem az interneten, hogy olyan nőket keressek, akik szintén keresztülmentek ilyesmin. Kétségbeesve kerestem valakit, bárkit, aki érezte azt, amit én. Valaki, aki elmondja nekem, hogy a depresszió és a reménytelenség normális. Hogy nem az én hibám volt. Hogy nem törtem össze örökre. Találtam egy olyan női közösséget, akik megosztották egymással azt, amit én is tapasztaltam. Akik nyíltan és maguk is megtapasztalva beszéltek az elvetélésről, egy olyan dologról, amiről nem túl gyakran beszélnek nyitottan. Megszakad a szívem, ha arra gondolok, hogy egy baba elvesztése olyan dolog, amit magunkban kéne tartanunk. Miért különbözik ez egy szeretett ember halálától? Miért lenne kevésbé jelentőségteljes? Amit megtanultam, ahogy lassan kimászok ebből a sötét lyukból, amibe kerültem: a támogatás a legfontosabb. Nem tudtam volna túlélni ezt a párom feltétlen szerelme nélkül. A fájdalom ellenére ő volt a sziklám és a védőhálóm. Sosem fogom tudni megköszönni neki. Azt is megállapítottam, hogy kulcsfontosságú az emberek nyitottsága. Amint elmeséltem a történetemet, szinte mindenki, akivel beszéltem, elmesélte a sajátját, a feleségéét vagy a testvéréét. Oly sok ember átmegy rajta és megértik a fájdalom súlyosságát, mégis kevesen beszélnek róla. Végül szeretnék megosztani egy blogbejegyzést, amellyel teljesen egyetért minden részem. (…) Bárki, aki átesett a vetélésen, én megértelek. Osztozom a fájdalmad teljes egészében és nem vagy egyedül. ” – írta a közösségi oldalára.

Ezúton is szeretnék minden jót kívánni neki!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.